Célgépként a párátlanítók – a légtisztítókhoz hasonlóan – a saját feladatukban hatékonyabbak lehetnek, mint bármelyik klíma.

• A párátlanító berendezések hordozhatók.
• Nem hűtik a helyiség levegőjét, sőt az általuk leadott „hulladékhő” révén bizonyos mértékben fűtik is. (A klíma párátlanító üzemmódjában a hőt a kültéri egység a szabadba adja le, ezért szárítás közben hűti is a helyiséget. Ez nyáron előnyös, télen viszont kifejezetten hátrányos, mert a fűtés ellen dolgozik.)
• Száradáshoz és a párátlanító hatékony működéséhez egy megfelelő belső kiinduló hőmérséklet alapvetően fontos.
• A kompresszoros párátlanítók hatékonysága kb. 15 °C alatt jelentősen romlik. Hideg helyiségbe (fűtetlen pince, garázs) az adszorpciós (szárítóanyagos) típus való: melegben több áramot fogyaszt, de hidegben is jól működik, és közben a levegőt is melegen fújja ki.
• A párátlanító méri a páratartalmat, és beállítható a kívánt páratartalom, amelyet a készülék elér és tart.
• Lakótérben általában 40–60% közötti relatív páratartalom az ideális; tartósan 60% felett nő a penészesedés esélye.
• A párátlanítók teljesítményét liter/nap értékben adják meg; a helyiség méretéhez és nedvességéhez kell választani. A hatékony működéshez a helyiség ajtaját, ablakát zárva kell tartani, a készüléket pedig ne tolja közvetlenül a falhoz.
• A kondenzvíz (a levegőből kinyert pára) tartályba gyűlik. Ha a tartály megtelik, a készülék automatikusan lekapcsol. Sok típusnál folyamatos külső elvezetés is megoldható, például lefolyóba.
• A klímaberendezésekhez hasonlóan található bennük porszűrő.
• Működési elvük miatt a párátlanítók a klímaberendezésekhez hasonlóan rendszeres, házi tisztításra szorulnak!

Egy háztartási páramentesítő berendezés teljesítményétől függően átlagosan:

• 0,2–0,6 kWh / óra fogyasztással működik,
• ez A1 kedvezményes tarifával számolva kb. 7–22 Ft / óra költséget jelent,
• napi 6–8 órás használat mellett (ami nem kevés) a havi fogyasztás jellemzően 36–144 kWh, ami kb. 1 300–5 200 Ft / hónap költség.

Az értékek tájékoztató jellegűek, a készülék típusától és a környezeti körülményektől függnek.

Penészesedés, ázott falak:

• Magas páratartalomnál a levegő nedvessége kicsapódik a hideg felületeken. A penész könnyen megtelepszik ezeken a felületeken.
• Ha a vizesedés átmeneti (beázás, felújítási munkák után, ruhaszárítás közben), a párátlanító berendezés nagy segítség tud lenni.
• A belső levegő folyamatos szárításával jelentősen segíthetünk abban, hogy a falakban tárolt víztartalom is lecsökkenjen. Irtózatos mennyiségű vizet kitermelve adott esetben: a dohos pincétől, szuteréntől a gyorsan épült és gyorsan kívülről hungarocellel becsomagolt lakásig.

Ha nem lehetséges a hatékony szellőztetés, akkor nyáron és részben az átmeneti időszakban a klímák alkalmasak a páratartalom komoly csökkentésére, a fennmaradó időben a párátlanítóké a terep egyértelműen. A hőérzet télen és nyáron, kint és bent is nemcsak attól függ, hogy hány fok van, hanem attól is, hogy mekkora a páratartalom.

Mikor elég egy páramentesítő?

• ha nincs hűtési igény
• ha a fő gond a magas páratartalom
• ha penészesedés, dohos szag jelentkezik
• ha alacsony fogyasztás a cél

Mikor jobb megoldás a klíma, akár a párátlanító mellé?

• ha hűteni is szeretne
• ha a párát hűtéssel együtt csökkentené
• ha nyáron napi több órán át kellene párátlanítani

Nem ideális megoldás, ha:

• nem lehet a párátlanítónak megfelelő szintig felfűteni a helyiséget (!)
• a probléma oka komolyabb hőszigetelési hiba
• túl nagy a helyiség a készülék teljesítményéhez képest