Mint "cél-gépek", a párátlanítók a légtisztító berendezésekhez hasonlóan hatékonyabbak tudnak lenni a saját műfajukban, mint bármelyik klíma. 

• A párátlanító berendezések hordozhatók.  
• Nem hűtik a helyiség levegőjét, sőt bizonyos mértékben fűtik is azt, általuk leadott "hulladékhő" által. (A klímaberendezések párátlanító üzemmódja adott, mivel technológiai okokból a hőleadó felület a szabadban van, ez nyáron előnyös lehet - de télen kifejezetten hátrányos, mivel ellene dolgozik a fűtési szükségletnek.)
• Száradáshoz és a párátlanító hatékony működéséhez egy megfelelő belső kiinduló hőmérséklet alapvetően fontos. 
• A párátlanító méri a páratartalmat, beállítható a kívánt páratartalom szint amit a készülékkel elérni, és tartani kívánnak.
• A kondenzvíz (a levegőből kinyert pára) tartályba gyűlik. Ha a tartály megtelik, a készülék automatikusan lekapcsol. - De lehetőség szerint megoldható külső elvezetés is, például lefolyóba.
• A klímaberendezésekhez hasonlóan található bennük porszűrő.
• Működési elvük miatt a párátlanítók a kímaberendezésekhez hasonlóan rendszeres, házilagos tisztításra szorulnak!
   

Egy háztartási páramentesítő berendezés teljesítményétől függően átlagosan:

• 0,2–0,6 kWh / óra fogyasztással működik

• ez A1 kedvezményes tarifával számolva kb. 7–22 Ft / óra költséget jelent

• napi 6–8 órás használat mellett (ami nem kevés) a havi fogyasztás jellemzően
  40–120 kWh, ami 1 500–4 500 Ft / hónap körüli költség

Az értékek tájékoztató jellegűek, a készülék típusától és a környezeti körülményektől függnek.

Penészesedés, ázott falak: 

• Hideg felületekre magas páratartalom mellett, kicsapódik a legevőben található nedvesség. A penész könnyen megtelepszik ezeken a felületeken.
• Ha a vizesedés átmeneti (beázás, felújítási munkák után, ruhaszárítás közben), a párátlanító berendezés nagy segítség tud lenni. 
• A belső levegő folyamatos szárításával jelentősen segíthetünk abban, hogy a falakban tárolt víztartalom is lecsökkenjen. Írtózatos mennyiségű vizet kitermelve adott esetben: a dohos pinceszuteréntől, a gyorsan épült és gyorsan kívülről hungarocellel becsomagolt lakásig. 

Ha nem lehetséges a hatékony szellőztetés, akkor nyáron és részben az átmeneti időszakban a klímák alkalmasak a páratartalom komoly csökkentésére, a fennmaradó időben a párátlanítóké a terep egyértelműen. A hőérzet télen és nyáron, kint és bent is nem csak attól függ, hogy hány fok van, hanem attól is hogy mekkora a páratartalom. 

Mikor elég egy páramentesítő?

• ha nincs hűtési igény
• ha a fő gond a magas páratartalom
• ha penészesedés, dohos szag jelentkezik
• ha alacsony fogyasztás a cél
   

Mikor jobb megoldás a klíma, akár a párátlanító mellé?

• ha hűteni is szeretne
• ha a párát hűtéssel együtt csökkentené
• ha nyáron napi több órát működik a rendszer
   

Nem ideális megoldás, ha:

• nem lehet a párátlanítónak megfelelő szintig felfűteni a helyiséget (!)
• a probléma oka komolyabb hőszigetelési hiba
• túl nagy a helyiség a készülék teljesítményéhez képest