Fűtés klímával

fűtés klímávalManapság már mindegyik új klímaberendezésben van fűtés funkció, és egyben inverteres. Viszont nem mindegy hogy milyet választ ha folyamatosan fűtene vele, kiváltképp a téli időszakban! A klíma minősége, tudása, teljesítmény-méretezése, illetve elhelyezése, használatának módja ilyenkor még nagyobb odafigyelést kíván.

Ha elektromos fűtést használ, mindenképp vegye fontolóra egy 3-4X hatékonyabb hőszívattyús klímaberendezés beszerzését. Ügyfeleink utólagos visszajelzései igazolták, hogy gázkonvektorok használata helyett is elérhető megtakarítás, havi szinten akár több ezer forintos mértékben. 

Fűtésre az inverteres klímák a legalkalmasabbak. A mára már kihaló sorba került nem inverteres (on-off) klímák fűtés üzemmódját alkalmi jelleggel érdemes használni, ha kint még enyhe idő van. A nem inverteres klímák fagypont közelében, illetve az alatt már nem képesek rendeltetésszerűen üzemelni. Őszi-tavaszi (és nyári) fűtés üzemre az alap, kifejezetten fűtésre a fejlettebb (és kisegítő fűtéssel is ellátott), illetve fűtésre optimalizált inverteres légkondik javasoltak.

A legjobb inverteres gépeket (például a Gree, és egyéb márkák fűtésre optimalizált készülékeit) már érdemes tartósan használni hidegebb időben is. Üzembiztosabbak, és a hatásfokuk összességében akkora, hogy akár az összes többi népszerű módozatnál gazdaságosabbak a fűtési szezonban! A modern klíma készülékek -10, -20 °C-os külső hőmérsékletig stabilan működnek. Igény szerint bizonyos klímáknál lehetőség van temperálásra is, magyarán nem a +16 és +30 ºC közötti tartományban van a célhőmérséklet, hanem akár +8 ºC tartományban is tartható a helyiség hőmérséklete (ez akkor jó, ha időnként csak az elfagyást szeretnénk elkerülni).

Az az érték, ami a klíma hatásfokát a legjobban jellemzi egy minden esetben kötelezően megadott számérték, aminek COP, illetve újonnan a némileg pontosabb SCOP-érték a neve. (Hűtés üzemmódban EER, illetve SEER.) A COP / EER érték fix körülményekre adott "labor" adat, míg a S, azaz szezonális (S)COP és (S)EER értékeknél több mérési tényezőt vettek figyelembe.

A levegős hőszívattyúk felhasználása terjedőben van használati meleg víz előállításához, és padlófűtéshez is.

Amikor a klíma hűt, akkor a hűtendő helyiség levegőjéből von el hőt, amit a kültéri egység ad le a környezetbe. Fűtéskor is ugyanez történik, csak a gép megfordítja a folyamatot: ekkor a külső levegőből elvont hőt adja le belül. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy fűtésben a kültéri egység nem a kinti hőmérséklethez képest melegebbet, hanem hidegebbet fúj ki. 

Fűtés üzemmódban a páralecsapódás (kondenzvíz képződés) nem a beltéri egység, hanem a kültéri egység hőcserélőjén történik. Ez fagypont közeli, vagy fagypont alatti hőmérsékletnél azzal jár, hogy a pára ráfagy a hőcserélőre, és jégréteget képez - ez akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez ellen az inverteres klímák rendszeres 'automatikus leolvasztással' védekeznek, hogy a működésükhöz szükséges feltételeket biztosítva legyenek. Ilyenkor rövid időre megáll a fűtés, a légkondicionáló megfordítja a hűtőköri folyamatot a leolvasztáshoz - a kültéri egység hőcserélőjéről lemelegíti a jeget (jellemzően ilyenkor sem a klíma beltéri, sem a kültéri egységénél nem forog a ventillátor). Miután a leolvasztással pár perc alatt végzett, a klíma automatikusan folytatja tovább a fűtést.

* A új klímaberendezések jelentős része már gyárilag rendelkezik kisegító fűtőszálakkal (csepptálca és karterfűtés). Ezek a klímaberendezést védik. Ha télen is folyamatosan fűteni akarunk a klímával, a kültéri elhelyezésétől függően, érdemes lehet további fűtőszálat (más néven leolvasztó fűtést) alkalmazni, ha a leolvasztott vizet máshová kell elvezetni. Az utólagosan beépített fűtőszál vezérlését termosztáttal oldjuk meg: automatikusan kapcsolja a fűtést egy beállított külső hőmérsékletnél. Ezt Ön is kezelni tudja, ha elérhető helyre kerül. Téli folyamatos fűtés üzemre telepített klímaberendezéseknél igyekszünk úgy elhelyezni a kültéri egységeket, hogy ne kelljen további elvezetést építeni rájuk, hanem a leolvasztott víz szabadon távozzon olyan helyre, ahol nem zavaró, illetve újra megfagyva nem okoz gondot (járda). 

Az eddig fűtésre telepített klímák kapcsán csak jó visszajelzéseket kaptunk. Nincs magas villanyszámla, a berendezések állandó, stabil működést produkálnak.

A klímával való fűtés előnyei:

  • Nincs direkt hőveszteség - légkiáramlás által. 
  • Nincs égéstermék, szénmonoxid veszély (fa és gáztüzelés). A klímában lévő (lakossági szinten 600g - 1,3 kg) hűtőközeg nem a médiában használt értelemben, hanem szószerint hermetikusan el van zárva.
  • Nincs tűz és robbanásveszély, vagy a szabványoknak megfelelően igen korlátozott mértékben (R32).
  • Pontosan be lehet állítani, hogy hány fok legyen az elérendő és tartandó hőmérséklet. - Akár WiFi-n keresztül, házon kívülről is.
  • Működés közben folyamatosan szűri a szoba levegőjét. Típustól, kiegészítőktől függően a házi poron kívül a polleneket, baktériumokat is semlegesíti.
  • A berendezést lehet még használni hűtésre, párátlanításra, vagy egyszerű szobaventilátorként (mely a levegőt is tisztítja).
  • H-tarifával, vagy napelemes rendszerrel kombinálva még gazdaságosabb hosszabb távon. 
     

A klímával való fűtés hátrányai:

  • Ha a külső hőmérséklet fagypont körül vagy az alatt van, a klíma rendszeresen automatikus jég-leolvasztást végez. A gyakorisága a külső levegő realtív páratartalmától, és a készülék által aktuálisan kért teljesítménytől is függ (a 'h-x diagram' megmagyarázza a problémát - de ne felejtsük el hogy a klíma hőcserélője hidegebb a környezeti levegőnél). - Emiatt is kérünk mindenkit, hogy ne értelmezze befújt meleg hőmérsékletének a klíma távirányítón lévő 30 fokos célhőfokot - tudni kell használni a berendezést, ebben a technológiban már nincs annyi "tartalék" ilyenkor arra az esetre, ha helytelenül kezelik a berendezést.
  • Az opcionálisan beépített kiegészítő cseppvíz-fűtőszál növeli az össz villamos fogyasztást.
  • Egy klímaberendezés az amúgy komfortosan ható hősugárzással nem ad le értékelhető mennyiségű hőenegriát úgy, mint a konvektorok burkolata, vagy az öntöttvas ill cserépkálykák, infrapanelek.
  • Ha kizárólag klímával akar fűteni, fürdőszobába, kisebb helyiségekbe (ahol nincs beltéri egység) klímaberendezés(ek) melletti tartalék / kigészítő fűtésnek szükséges elektromos vagy egyéb fűtési lehetőség. - Ha nyáron érvényes az, hogy nem mindig kielégítő egy-két darab beltéri egységgel hűteni egy tagolt elrendezésű illetve nagy méretű lakást, akkor ez télen fokozottan igaz.
  • A klímaberendezések leadott fűtőteljesítménye a kinti hőmérséklettel arányosan csökken azonos illetve magasabb fordulatszám mellett is, ezt figyelembe kell venni a méretezéskor. A gyári teljesítmény adatok a klímáknál általában +7 fokos kűlső hőmérsékletre vannak megadva.