Fűtés klímával

fűtés klímávalManapság már mindegyik forgalomba hozott klímaberendezés bír fűtés funkcióval. Viszont nem mindegy, hogy milyet választ, ha folyamatosan fűtésre szeretné használni, kiváltképp a téli időszakban! A klíma minősége, tudása, teljesítmény-méretezése, illetve elhelyezése ilyenkor még nagyobb odafigyelést kíván.

Ha elektromos fűtőtestet használ, cserélje le 3-4X hatékonyabb hőszívattyús klímaberendezésre - egy bruttó 220-250 000 Ft-os befektetés két fűtésszezon alatt teljesen megtérülhet amellett, hogy a klíma beüzelemése után már nem kell horror összegű villanyszámlát fizetnie! Ügyfeleink utólagos visszajelzései alapján gázkonvektorok használata helyett is spórolhat vele, havi szinten akár 5-15 000 Ft-ot. 

Fűtésre az inverteres klímák a legalkalmasabbak. A mára már kihaló sorba került nem inverteres (on-off) klímák fűtés üzemmódját alkalmi jelleggel érdemes használni akkor, ha kint még enyhe idő van. A nem inverteres klímák fagypont közelében, illetve az alatt már nem képesek rendeltetésszerűen üzemelni. Őszi-tavaszi (és nyári) folyamatos üzemre az alap, kifejezetten fűtésre a fejlettebb (és kisegítő fűtéssel is ellátott) inverteres légkondik javasoltak.

A legjobb inverteres gépeket (például a Gree, és egyéb márkák fűtésre optimalizált készülékeit) már érdemes tartósan használni hidegebb időben is. Üzembiztosabbak, és a hatásfokuk összességében akkora, hogy akár az összes többi népszerű módozatnál gazdaságosabbak a fűtési szezonban! A modern klíma készülékek -10, -20 °C-os külső hőmérsékletig stabilan működnek fűtés üzemmódban. Igény szerint bizonyos klímáknál lehetőség van temperálásra is, magyarán nem a +16 és +30 ºC közötti tartományban van a célhőmérséklet, hanem akár +8 +10 ºC tartományban is tartható a helyiség hőmérséklete (ez akkor jó, ha időnként csak az elfagyást szeretnénk elkerülni).

Az az érték, ami a klíma hatásfokát a legjobban jellemzi egy minden esetben kötelezően megadott számérték, aminek COP, illetve újonnan a némileg pontosabb SCOP-érték a neve. (Hűtés üzemmódban EER, illetve SEER.) A COP / EER érték fix körülményekre adott "labor" adat, míg a S, azaz szezonális (S)COP és (S)EER értékeknél több mérési tényezőt vettek figyelembe.

A levegős hőszívattyúk felhasználása terjedőben van használati meleg víz előállításához, és padlófűtéshez is.

Tudta Ön, hogy a klímáknál a megtévesztő kW-ban megadott hűtő-fűtőteljesítmény nem azonos a villamos fogyasztással? 


Pár tipp, ha klímával fűtene.


H-Tarifa 

Amikor a klíma hűt, akkor a hűtendő helyiség levegőjéből von el hőt, amit a kültéri egység ad le a környezetbe. Fűtéskor is ugyanez történik, csak a gép megfordítja a folyamatot: ekkor a külső levegőből elvont hőt adja le belül. Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy fűtésben a kültéri egység nem a kinti hőmérséklethez képest melegebbet, hanem hidegebbet fúj ki. 

Fűtés üzemmódban a páralecsapódás (kondenzvíz képződés) nem a beltéri egység, hanem a kültéri egység hőcserélőjén történik. Ez fagypont közeli, vagy fagypont alatti hőmérsékletnél azzal jár, hogy a pára ráfagy a hőcserélőre, és jégréteget képez - ez akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez ellen az inverteres klímák rendszeres 'automatikus leolvasztással' védekeznek, hogy a működésükhöz szükséges feltételeket biztosítsák. Ilyenkor rövid időre megáll a fűtés, a légkondicionáló megfordítja a hűtőköri folyamatot a leolvasztáshoz - a kültéri egység hőcserélőjéről lemelegíti a jeget (jellemzően ilyenkor sem a klíma beltéri, sem a kültéri egységénél nem forog a ventillátor). Miután a leolvasztással pár perc alatt végzett, a klíma automatikusan folytatja tovább a fűtést.

* A Gree klímaberendezések szinte mindegyike gyárilag rendelkezik kisegító fűtőszálakkal (csepptálca és karterfűtés). Ezek elsősorban a klímaberendezést védik. Előbbi elsősorban a kültéri egység ventilátorát védi a tartós hideg esetén felhalmozódó visszafagyott jégtől (+ rásegít a kondenzvíz távozására), utóbbi a klímakompresszor hűtőgépolajjal való ellátottságába segít bele. Ha télen is folyamatosan fűteni akarunk a klímával, a kültéri elhelyezésétől függően, érdemes lehet fűtőszálat (más néven leolvasztó fűtést) alkalmazni azért, hogy a kondenzvíz újra megfagyva ne hízzon fel, a klíma kültéri egységéből elhaladó kondenzvíz elvezető csövet ne dugítsa el. A fűtőszál jellemzően 1,5-3-5 m-es méretekben kapható, ebből 1-2 m a kültéri egységbe, a maradék a vízelvezetésbe kerül. A kapcsolását termosztáttal, vagy kézi kapcsolással oldjuk meg. A termosztát automatikusan kapcsolja a fűtést egy beállított külső hőmérsékletnél, és igény szerint elhelyezhető úgy, hogy Ön is könnyen kezelni tudja. Téli folyamatos fűtés üzemre telepített klímaberendezéseknél igyekszünk úgy elhelyezni a kültéri egységeket, hogy ne kelljen további elvezetést építeni rájuk, hanem a leolvasztott víz szabadon távozzon olyan helyre, ahol nem zavaró, illetve újra megfagyva nem okoz gondot (járda).

Az eddig fűtésre telepített klímák kapcsán csak jó visszajelzéseket kaptunk. Nincs magas villanyszámla, a berendezések állandó, stabil működést produkálnak.

A klímával való fűtés előnyei:

  • Nincs direkt hőveszteség - légkiáramlás által, nem égeti a szoba levegőjét. 
  • Nincs égéstermék, szénmonoxid veszély (fa és gáztüzelés). A klímában lévő (lakossági szinten 600g - 1,3 kg) hűtőközeg nem a médiában használt értelemben, hanem szószerint hermetikusan el van zárva.
  • Nincs tűz és robbanásveszély, vagy a szabványoknak megfelelően igen korlátozott mértékben van (R32).
  • Pontosan be lehet állítani, hogy hány fok legyen az elérendő és tartandó hőmérséklet. - Akár WiFi-n keresztül, házon kívülről is.
  • Működés közben folyamatosan szűri a szoba levegőjét. Típustól, kiegészítőktől függően a házi poron kívül a polleneket, baktériumokat is semlegesíti.
  • A berendezést lehet még használni hűtésre, párátlanításra, szimpla szoba ventilátornak (mely a levegőt is tisztítja).
  • H-tarifával, vagy napelemes rendszerrel kombinálva még gazdaságosabb hosszabb távon. 
     

A klímával való fűtés hátrányai:

  • Ha a külső hőmérséklet fagypont körül vagy az alatt van, a klíma (inverteres, illetve elvétve némelyik on-off is) rendszeresen automatikus jég-leolvasztást végez. A gyakorisága a külső levegő realtív páratartalmától, és a készülék által aktuálisan kért teljesítménytől is függ (a 'h-x diagram' megmagyarázza a problémát - de ne felejtsük el hogy a klíma hőcserélője hidegebb a környezeti levegőnél). - Emiatt kérünk mindenkit, hogy ne értelmezze befújt meleg hőmérsékletének a klíma távirányítón lévő 30 fokos célhőfokot - tudni kell használni a berendezést, ebben a technológiban már nincs annyi "tartalék" ilyenkor arra az esetre, ha helytelenül kezelik a berendezést.
  • Az opcionálisan beépített kiegészítő cseppvíz-fűtőszál növeli az össz villamos fogyasztást.
  • Egy klímaberendezés az amúgy komfortosan ható hősugárzással nem ad le értékelhető mennyiségű hőenegriát úgy, mint a konvektorok burkolata, vagy az öntöttvas ill cserépkálykák, infrapanelek.
  • Ha kizárólag klímával akar fűteni, fürdőszobába, kisebb helyiségekbe (ahol nincs beltéri egység) klímaberendezés(ek) melletti tartalék / kigészítő fűtésnek szükséges elektromos vagy egyéb fűtési lehetőség. - Ha nyáron érvényes az, hogy nem mindig kielégítő egy-két darab beltéri egységgel hűteni egy tagolt elrendezésű illetve nagy méretű lakást, akkor ez télen fokozottan igaz.
  • A leolvasztási ciklusok gyakorisága párás, fagypont közeli / alatti hőmérsékleten a legnagyobb.
  • Egy levegő-levegő hőszívattyú a száraz hideg -10 fokos időben nagyobb fordulatszámon, több villamos fogyasztás ellenében, hangosabban fogja tudni produkálni ugyanazt a fűtőteljesítményt, mint +10 fokban. - A méretezésnél figyelembe kell venni.