Mennyit fogyaszt egy klíma?

klíma fogyasztásTudta Ön, hogy a klímáknál kW-ban megadott hűtő-fűtőteljesítmény nem azonos a villamos fogyasztással?

Megtévesztő, mivel egy "három és feles" klíma nem fogyaszt 3,5 kW-ot óránként. A felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a névleges fűtő-hűtő teljesítménynél. A valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A), vagy teljesítmény felvétel (W) formában - míg méretezésnél hőszállítás alapján számolunk. Egy átlagos lakossági klímaberendezés kevesebbet fogyaszt mint egy porszívó, vagy egy hajszárító. Erről digitális háztartási fogyasztásmérővel is meggyőződhet, amellyel akár az éves összfogyasztást is végig tudja követni.

Példa: Gree "2,6 kW-os" Comfort Plusz inverteres (változó teljesítményű) klíma.
Hűtőtelesítmény: 2,6 kW (szabályzás 0,4 - 3,2 kW között).
Teljesítmény felvétel hűtésben: 870W (200 - 1420 W)

Fűtőteljesítmény: 2,8 kW (szabályzás 0,4 - 4,1 kW között).
Teljesítmény felvétel fűtésben: 900 W (200 - 1550 W)

A klíma fogyasztásának meghatározásához egy gyors, elnagyolt számítás: 

Vegyünk alapul egy 12 000 Btu/h, azaz 3,5 kW-os (3500 W) hűtőteljesítményű nem inverteres (fix teljesítményű, sima "ki-be kapcsolós") klímát. Vegyük úgy, hogy megállás nélkül megy a kültéri egység kompresszora, és osszuk el a klímaberendezés EER-értékével (hűtés üzemi hatékonyság), ami legyen egy jellemző '3,5'-ös érték. (3500 / 3,5) Az eredmény:  1000W, azaz 1,0 kWh. Ha ezt megszorozzuk egy 42 Ft-os kilowattóránkénti áramdíjjal (ELMÜ A2 lakossági árszabás, csúcsidőszak): 42 Ft. Tehát, hogy a klíma egy minimum 30-40 m2-es helyiséget megállás nélkül hűtsön, óránként legfeljebb 42 Ft-ba kerül. A gyakorlatban ez akár a harmadánál is kevesebb lehet - hiszen a klímaberendezés érzékeli a beállított cél-hőmérsékletet, és magától ki-be kapcsol. Az inverteres klíma közelítve a célhőmérséklethez előbb leszabályozza a leadott teljesítményt, illetve szintén lekapcsol, ha szükséges. 

Üzem közbeni áramfelvétel kiszámolása: pl 1000 W / 230 V = ~4,35 A     I = P / U

Klímával való fűtésnél is ugyanez a számolás, csak ott EER helyett COP értékkel -fűtés üzemi hatékonyság- és egy hangyányit eltérő teljesítménnyel számolhatunk, mivel a hűtő-fűtő klíma gyári fűtőteljesítmény értéke mindíg egy kicsit nagyobb, mint a hűtőteljesítmény.

Nem kétséges, hogy a teljesítményeket szerencsésebb lenne Btu/h mértékegységben megadni, ahogy a klímaberendezések modellkódja is sok esetben utal rá. 07, 09, 12, 15, 18-as jelölés, ami körülbelül 2,0 kW; 2,6 kW; 3,5 kW; 5,0 kW; 7,0 kW jelentéssel bír, és a pl 9000, 12 000 Btu/h mértékre utal.

Mivel a klímaberendezések lakossági viszonylatban 2 - 8 Amper áramot fogyasztanak, csak elvétve van szükség plusz villanyszerelési munkára klímaszereléskor. Kiváltképp, mióta az inverteres klímák növekvő ütemben szorítják ki elavult elődeiket (ezeknél nincs indítási áramlökés sem). (Felújításkor, lakásépítéskor ettől függetlenül érdemes külön áramkört kialakítani.)

Az inverteres klímáknak üzem közben változó a hűtő vagy fűtőteljesítménye, ezáltal villamos teljesítmény / áramfelvétele is - tehát amikor a kültéri egység üzemel, nem számolhatunk állandó csúcsértékkel, de olyan sűrű, és hosszú kikapcsolásokkal sem. Emellett az inverteres klíma hatásfoka (EER, COP érték) részleges terhelésen megváltozik, jobb lesz! Ilyen klímával akár 30-40%-ot is megtakaríthat folyamatos üzemnél. Egyre elterjedtebb fűtési megoldás az inverteres klíma.

"Épület fűrésére szolgáló külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben 3-4 körüli értéket mutat, elektromos fűtésre ugyanez az érték 1.0. Ez azt jelenti, hogy 1 joule elektromos energiát használó ellenállásfűtés 1 joule hőt termel, míg 1 joule energiát felhasználó hőszivattyú 3-4 joule hőt termel." - Wikipédia

Az az érték, ami a klíma fűtési és hűtési hatásfokát a legjobban jellemzi egy minden esetben kötelezően megadott számérték, aminek COP illetve EER, illetve újonnan a némileg pontosabb SCOP és SEER-érték a neve. A COP / EER érték fix körülményekre adott "labor" adat, míg a S, azaz szezonális (S)COP és (S)EER értékeknél több mérési tényezőt vettek figyelembe.

A klíma üzemideje, így villamos fogyasztása függ attól, hogy

  • inverteres, vagy nem inverteres klíma készülékkel rendelkezik
  • milyen minőségű a klíma (hatásfok: EER-COP érték) 
  • rendszeresen karban van-e tartva, gázhiányos-e
  • milyen hűtő / fűtőteljesítményű (helyes méretezés) klíma készüléket vásárol,
  • aktuálisan milyen hőmérséklet van a szabadban, és a helyiségben - ehhez képest hol a célhőmérséklet
  • milyen a ház hőszigetelése
  • milyen hőtermelő eszközök vannak a légkondival hűtendő-fűtendő helyiségben.

Már azzal is spórolhat, ha meglévő klímáját rendszeresen tisztíttatja, hiszen az eldugult szűrők, elkoszolódott hőcserélők akadályozzák a levegő szabad mozgását, ezáltal feleslegesen megnő a klíma üzemideje, és csökkent hatásfokkal üzemel. Nem megfelelő mennyiségű, vagy feleslegesen túltöltött gáztöltet esetén is romlik a klíma üzem közbeni gazdaságossága, hatásfoka.

Bátran kijelenthetem, hogy ahol jól méretezett klíma van; nem nyitott ajtók-ablakok mellett, és nem irreális, felesleges célhőmérséklettel használják, ott kellemesen csalódnak amikor megjön a villanyszámla. Bizonyíthatja számtalan ügyfél aki következő évben éves klíma karbantartáskor újságolta, hogy "szinte észre sem vette a klímát a villanyszámlán" még fűtés üzemben sem, illetve folyamatos üzem mellett a vártnál jóval alacsonyabb volt a villamos fogyasztás!