Ha elektromos fűtést használ, mindenképp érdemes elgondolkodnia a klímás fűtésen: egy hőszivattyús klímaberendezés a fűtési szezon átlagában ugyanannyi hőhöz 3–5-ször kevesebb áramot fogyaszt, mint a villanyfűtés. Ügyfeleink utólagos visszajelzései igazolták, hogy gázkonvektorok használata helyett is elérhető jelentősnek mondható megtakarítás.

Milyen klíma alkalmas fűtésre?

Fűtésre az inverteres klímák a legalkalmasabbak. A mára már kihaló sorba került nem inverteres (on-off) klímák fűtési üzemmódját alkalmi jelleggel érdemes használni, ha kint még enyhe idő van. A nem inverteres klímák fagypont közelében, illetve az alatt már nem képesek rendeltetésszerűen üzemelni. Őszi-tavaszi (és nyári) fűtési üzemre az alap, kifejezetten fűtésre a fejlettebb (és kisegítő fűtéssel is ellátott), illetve fűtésre optimalizált inverteres légkondik javasoltak.

A legjobb inverteres gépeket (például a Gree és egyéb márkák téliesített, illetve fűtésre optimalizált készülékeit) már érdemes tartósan használni hidegebb időben is. Üzembiztosabbak, és a hatásfokuk összességében akkora, hogy akár az összes többi népszerű módozatnál gazdaságosabbak a fűtési szezonban! Az alap inverteres klímák fűtési tartományát a gyártók jellemzően −15 °C körüli határig adják meg, de ilyen hidegben már jelentősen csökken a teljesítményük és a hatásfokuk. Ezek inkább az őszi-tavaszi átmeneti időszakra valók. Tartós téli fűtésre a fűtésre optimalizált, de minimum téliesített gépek alkalmasak: a legjobbak −25…−30 °C-ig is működnek, és nagy hidegben is jóval több hőt adnak le. Igény szerint bizonyos klímáknál lehetőség van temperálásra is, magyarán nem a +16 és +30 °C közötti tartományban van a célhőmérséklet, hanem akár +8 °C tartományban is tartható a helyiség hőmérséklete (ez akkor jó, ha időnként csak az elfagyást szeretnénk elkerülni).

Mennyire hatékony a klímás fűtés? (COP, SCOP)

A klíma fűtési hatásfokát a COP- és a SCOP-érték jellemzi a legjobban (hűtésnél ugyanezt az EER és a SEER mutatja). A COP egyetlen, rögzített laborkörülmény mellett mért érték. A SCOP szezonális átlag: több külső hőmérsékletet és a részterheléses működést is figyelembe veszi, ezért jobban tükrözi a valós fogyasztást. Az EU-s energiacímkén 2013 óta ezeket a szezonális értékeket kell feltüntetni. Hogy ez forintban mennyi, azt a Mennyit fogyaszt egy klíma? cikkünkben számoltuk ki.

Hogyan fűt a klíma?

A levegő-víz hőszivattyúk felhasználása terjedőben van használati meleg víz előállításához, és padlófűtéshez is. A klímaberendezések lényegében levegő-levegő hőszivattyúk. Még mindig él az a tévhit, hogy a klíma fűtőszállal („cekásszal”) fűt. Nem így van: hőszivattyúként a kinti levegőből nyeri a hőt.

Amikor a klíma hűt, a helyiség levegőjéből von el hőt, és ezt a kültéri egység adja le a szabadba. Fűtéskor a gép megfordítja a folyamatot: a kinti levegőből von el hőt, mert még a fagyos levegőben is van hasznosítható hő, és ezt adja le odabent. Ezért fúj ilyenkor a kültéri egység pár fokkal hidegebb levegőt, mint amilyen kint van.

Leolvasztás és kondenzvíz télen

Fűtés üzemmódban a páralecsapódás (kondenzvízképződés) nem a beltéri egység, hanem a kültéri egység hőcserélőjén történik. Ez fagypont közeli vagy fagypont alatti hőmérsékletnél azzal jár, hogy a pára ráfagy a hőcserélőre, és jégréteget képez - ez akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez ellen az inverteres klímák rendszeres „automatikus leolvasztással” védekeznek, hogy a működésükhöz szükséges feltételek biztosítva legyenek. Ilyenkor rövid időre megáll a fűtés, a légkondicionáló megfordítja a hűtőköri folyamatot a leolvasztáshoz - a kültéri egység hőcserélőjéről leolvasztja a jeget (jellemzően ilyenkor sem a klíma beltéri, sem a kültéri egységénél nem forog a ventilátor). Miután a leolvasztással pár perc alatt végzett, a klíma automatikusan folytatja a fűtést.

Van fűtőszál a klímában?

Sok klímában gyárilag van kisegítő fűtés. A csepptálcafűtés, amely jellemzően a téliesített gépekben található meg, ránézésre is felismerhető. A kompresszor védőfűtését viszont gyártónként és típusonként eltérően oldják meg: van, ahol külön karterfűtő szál melegíti, máshol álló helyzetben a kompresszor tekercsén keresztül. Ezek nem a helyiséget fűtik, hanem a berendezést védik a károsodástól, és egyben biztosítják a stabil működését. Tehát valóban lehet a klímában fűtőszál, de csak kis teljesítményű, támogató szerepű. A karterfűtés jellemzően néhány tíz wattos, a csepptálcafűtés szintén, nagyobb gépeknél 100–150 watt körüli is lehet.

• Karterfűtés: álló kompresszornál melegen tartja az olajat, és megakadályozza, hogy a hideg kompresszorban lecsapódó hűtőközeg felhígítsa, így indításkor is megfelelő marad a kenés.
• Csepptálcafűtés: megakadályozza, hogy a kültéri egység alján felgyűljön a jég.

Ha télen is folyamatosan klímával fűtünk, a kültéri egység elhelyezésétől függően további fűtőszálra (leolvasztó fűtésre) is szükség lehet, ha a leolvasztott vizet messzebbre kell elvezetni. Ez hasonló ahhoz, ahogy egyes ereszcsatornákat is fűtik. Az utólag beépített fűtőszálat termosztát vezérli (esetleg egy közbeiktatott kapcsolóval): egy beállított külső hőmérséklet alatt automatikusan bekapcsol. Léteznek önszabályozó fűtőszálak is. Ezeknél maga az anyag szabályoz: hidegben csökken az ellenállása, több áramot enged át, így jobban melegszik.

Egyik megoldás sem tökéletes, mert egyiket sem lehet úgy beállítani, hogy kizárólag akkor működjön, amikor valóban szükség van rá. Sok esetben jó, passzív megoldás a „kondenzvíz-csatorna”, ez egy magyar szabadalom, a többi megoldás mellett mi is forgalmazzuk.

Téli, folyamatos fűtésre telepített klímáknál igyekszünk úgy elhelyezni a kültéri egységet, hogy ne kelljen külön elvezetést építeni: a leolvasztott víz szabadon távozhasson olyan helyre, ahol nem zavar, és visszafagyva sem okoz gondot (például nem a járdára).

Az eddig fűtésre telepített klímák kapcsán csak jó visszajelzéseket kaptunk. Nincs magas villanyszámla, a berendezések állandó, stabil működést produkálnak.

A klímával való fűtés előnyei

• Nincs kéményveszteség: a megtermelt hő nem távozik az égéstermékkel együtt a szabadba.
• Nincs égéstermék, így szén-monoxid-mérgezés veszélye sem. A hűtőközeg zárt körben kering, működés közben nem kerül a lakás levegőjébe. Mennyisége a gép teljesítményétől függ: egy átlagos lakossági split klímában jellemzően 0,5–1,5 kg, nagyobb teljesítményű vagy multi rendszerekben ennél több is lehet. A tendencia csökkenő, mert a hatékonyabb, kisebb belső térfogatú hőcserélők és a modernebb hűtőközegek miatt ugyanakkora teljesítményhez egyre kevesebb töltet kell. Az R32-ből például jellemzően kevesebb szükséges, mint a korábbi R410A-ból.
• Nincs nyílt láng a lakásban. A ma legelterjedtebb R32 hűtőközeg enyhén gyúlékony (A2L besorolású), ezért a telepítésére szigorú szabványok vonatkoznak. A propán (R290) ezzel szemben erősen gyúlékony, erről külön cikkünkben írtunk.
• Pontosan be lehet állítani, hogy hány fok legyen az elérendő és tartandó hőmérséklet – akár wifin keresztül, házon kívülről is.
• Működés közben folyamatosan szűri a szoba levegőjét. Típustól, kiegészítőktől függően a házi poron kívül a pollenek és a baktériumok mennyiségét is csökkenti.
• A berendezést lehet még használni hűtésre, párátlanításra, vagy egyszerű szobaventilátorként (mely a levegőt is tisztítja).
• H-tarifával, vagy napelemes rendszerrel kombinálva még gazdaságosabb hosszabb távon.

A klímával való fűtés hátrányai

• Ha kint fagypont körüli vagy hidegebb idő van, a klíma időnként automatikusan leolvasztja a kültéri egységet. Hogy milyen gyakran, az a levegő páratartalmától és a pillanatnyi fűtési igénytől függ.
  
  Érdekesség: nem a legnagyobb hidegben jegesedik leginkább a kültéri egység, hanem nagyjából −5 és +5 °C között, nyirkos, ködös időben. Ilyenkor a levegő sok nedvességet hordoz, a hőcserélő felülete pedig fagypont alá hűl, így a pára azonnal ráfagy. Csikorgó, száraz hidegben kevés a pára, ezért ritkábban kell leolvasztani. A szakember mindezt a h-x (Mollier-) diagramról olvassa le, amely a nedves levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, entalpiája és harmatpontja közti összefüggést ábrázolja.
• A klímaberendezések légkeveréssel működnek, nem játszik döntő szerepet a hősugárzással történő hőleadás. Elsősorban azt a felületet melegítik fel a leginkább, ahová a direkt légáram először megérkezik.
• Valamekkora felületi hőveszteség keletkezik például a szigetelt rézcsöveken is, a kültéri egységnél pár ponton, de ez normál esetben arányaiban elhanyagolható. Ettől függetlenül érdemes lehet felülvizsgálni egy rendszert, hogy nincsenek-e rajta "már nem tolerálható" veszteségek.
• Ha kizárólag klímával akar fűteni, fürdőszobába, kisebb helyiségekbe (ahol nincs beltéri egység) klímaberendezés(ek) melletti tartalék / kiegészítő fűtésnek szükséges elektromos vagy egyéb fűtési lehetőség. Ha nyáron érvényes, hogy nem mindig kielégítő egy-két darab beltéri egységgel hűteni egy tagolt elrendezésű illetve nagy méretű lakást, akkor ez télen fokozottan igaz. Apró helyiségekben egy klíma eleve nem tud kiegyensúlyozottan működni.
• A klíma fűtőteljesítménye és hatásfoka a kinti hőmérséklet csökkenésével egyre kisebb, még akkor is, ha a kompresszor közben gyorsabban forog. Ezt méretezéskor figyelembe kell venni. A gyártók különféle műszaki megoldásokkal igyekeznek ezt ellensúlyozni.

További gyakorlati tanácsokat a Pár tipp, ha klímával fűtene cikkünkben talál.