A lakossági split klímaberendezésekben az elmúlt évtizedekben több különböző hűtőközeg váltotta egymást. Az EU-ban a környezetvédelmi szempontok minden mást megelőznek, ami viszonylag rövid időhatárral új megoldások kidolgozását tette szükségessé. A propán (R290) ebbe a sorba illeszkedik majd, mint "természetes", alacsony környezeti terhelésű hűtőközeg. Vannak kétségtelen előnyei, viszont hátrányai is. 

Mi az a propán (R290*) hűtőközeg?

• természetes eredetűnek minősül, színtelen, szagtalan. C₃H₈

• nagyon alacsony GWP* értékkel rendelkezik (≈ 3). 1 kg propán 3 kg szén-dioxiddal egyenértékű

• nem fluorozott hűtőközeg,

• kiváló hőtechnikai tulajdonságokat lehet belőle kihozni egy „hűtőkörfolyamatban”, és nem kell belőle sok

• erősen gyúlékony

• előállítását a kőolaj- és földgázipar végzi 

GWP = Global Warming Potential (globális felmelegedési potenciál). Ez azt mutatja meg, hogy egy hűtőközeg mennyire járul hozzá a klímaváltozáshoz a szén-dioxidhoz viszonyítva (CO₂ = 1). Miközben az ODP (ózonbontó potenciál) már régebben is 0 volt a klímáknál.

Látható lesz az alábbiakban, hogy az R290-es töltetek radikálisan kisebb környezeti lábnyommal üzemelnek, mint a hagyományos hűtőközegeket használó berendezések. Az elmúlt években az EU fokozatosan szigorította a fluorozott hűtőközegek (F‑gázok) felhasználását. A trend egyértelmű: a magas GWP-jű megoldások háttérbe szorulnak, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alacsony GWP-jű (köztük a természetes) hűtőközegek.

* Itt is kódneveket (R32, R600a) használnak kémiai anyagok egységes azonosítására, hasonlóan, mint az élelmiszer-adalékoknál az E-betű. Nyilván eltérő hatással vannak az egészségre is.

Mit jelent ez a „sima” lakossági klímáknál már a közeljövőben?

A szabályok nem ugyanazok split klímára és monoblokk hőszivattyúkra.

• A nem osztott rendszerű klímák ≤ 12 kW: 2027. január 1-jétől tiltott az olyan F‑gázos kivitel forgalomba hozatala, amely GWP ≥ 150 (biztonsági kivétellel). 

• Mono-split klímák: 2025. január 1-jétől tiltott, ha 3 kg-nál kevesebb F‑gázt tartalmaz, és a GWP ≥ 750. Az R32 (GWP ~675) még belefér.

• Levegő-levegő split klímák ≤ 12 kW: 2029. január 1-jétől tiltott, ha a hűtőközeg GWP ≥ 150 (biztonsági kivétellel). Ez vezeti ki az R32-t a lakossági split klímákból.

• Split klímák (általánosan) ≤ 12 kW: a rendelet szerint 2035-től tiltott minden olyan kivitel, amely fluorozott üvegházhatású gázt használ (szintén biztonsági kivétellel). 

EU-s gyakorlat – merre terelik a piacot?

• A gyártók és a piac jellemzően többlépcsős átmenetre kap lehetőséget: A1 (régi) → A2L (R32 és társai) → természetes közegek (R290, R600a, CO₂), illetve egyes szegmensekben HFO-k.

• A rendelet külön is utal arra, hogy a szabványosításnak követnie kell az átállást (pl. IEC 60335-2-40 frissítések), mert a biztonsági követelmények kulcskérdések. 

A leggyakrabban használt klímás hűtőközegek összehasonlítása

Lakossági klímáknál jellemzően az „A” (alacsony toxicitás) kategória a fontos, a különbség főleg a gyúlékonyságban van.

• A1 – nem gyúlékony: R22, R407C, R410A
  A régebbi telepített klímák tipikus hűtőközegei.

• A2L – enyhén gyúlékony, alacsony égési sebesség: R32
  Már kizárólagos pár éve a lakossági split klímákban: alacsonyabb GWP mellett az A3-nál sokkal kezelhetőbb kockázat.

• A3 – erősen gyúlékony: R290 (propán) és R600a (izobután)
  Nagyon alacsony GWP, cserébe szigorúbb telepítési/tervezési korlátok.

• Az R32 fokozatosan kivezetésre kerül az R410A-hoz hasonlóan, az EU-s sürgetés folyományaként. Más természetes közegek (pl. szén-dioxid, CO₂ – R744; ammónia, NH₃ – R717) a lakossági split klímákban nem reálisak.

A jelenlegi EU-s szabályozás alapján több olyan kérdés van, amelyre ma még nincs végleges, minden részletre kiterjedő válasz a lakossági split klímák esetében.

Mi történik a már telepített R32-es rendszerekkel?

• A forgalomba hozatali tiltások nem jelentik a meglévő rendszerek azonnali ellehetetlenülését. A javítás és alkatrészellátás még hosszú ideig biztosított lesz!

Egyre gyakrabban merül fel szakmai körökben az a vélemény, hogy a lakossági klímákra vonatkozó ütemezés gyorsabb, mint amilyen tempóban a technológia és a piac képes alkalmazkodni. A felhasználói oldalról is nő az elvárás a biztonság egyértelmű, közérthető igazolására. Sokan úgy látják, hogy a cél – a kibocsátáscsökkentés – indokolt, ugyanakkor a lakossági klímák esetében túl gyors a szigorítás. Miközben sem az EU, sem a kormány, sem a nagy klímás kereskedő / importőr cégek nem tájékoztatják és oktatják a lakosságot az alapvető ismeretekről. A lakossággal való kommunikáció általában kimerül a kültéri egységek elhelyezésének korlátozásában az önkormányzatok részéről, a kondenzvíz elleni hadakozásban, és másrészről az egyszerű eladási marketingben. Ezért lehet az, hogy a közvélemény a mai napig azt hiszi, hogy a „klímákat rendszeresen fel kell tölteni gázzal”. Ilyen körülmények közé pottyan be lassan a propán. 

Ez a jövő? Elfogadható kompromisszum lesz, ha mindez kisebb nyomáson valósul meg. 

Az R410A-ban és az R32-ben is az a buktató, hogy minden tekintetben magasabb nyomáson van a hűtőközeg, mint elődeiknél. Ha a propán majd ennek legalább a fele lesz vagy kevesebb, az sok tekintetben teljesíti a szerelők valós és jogos elvárásait, valamennyire „kárpótol”. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora nyomással (és töltettel) feszül neki valami a gyári forrasztott vagy a mi esetünkben kikerülhetetlenül: szerelt kötéseknek... Talán egyúttal végre magának a hűtőközegnek sem lesz szemtelenül nagy ára, hiszen elvileg sokkal könnyebb előállítani.

A hűtőköri tisztaságú propán (R290) a kőolaj-finomítás és a földgáz-feldolgozás során keletkező melléktermékekből származik. A folyamat során a gázelegyet precíziós frakcionált desztillációval és szűréssel tisztítják meg a nedvességtől, kéntől és egyéb szénhidrogénektől, amíg el nem éri a kritikus 99,5% feletti tisztasági szintet, biztosítva ezzel a kompresszor védelmét és a hatékony hőátadást. 
Ezzel szemben a szintetikus hűtőközegek, mint az R32 (difluormetán) vagy az R410A (keverék) előállítása sokkal összetettebb vegyi folyamatokat igényel. Míg a propán kinyerése fizikai szétválasztáson alapul, a HFC-gázokat többlépcsős kémiai szintézissel, például diklórmetán és hidrogén-fluorid katalizátor jelenlétében történő reakciójával állítják elő. Ez a gyártási lánc jelentősen több energiát igényel, és számos környezetkárosító melléktermék keletkezésével jár, ami tovább növeli a propán mint természetes alternatíva környezeti előnyét.

Az R290 ideális hűtőközeg lenne, ha minden környezetben kivitelezhető volna. A valóság azonban az, hogy lakásokban, társasházakban és meglévő rendszerek esetén ez gyakran nem így van. Emiatt a gyártók más, alacsonyabb GWP-értékű megoldásokat is keresnek. Ezek közül az egyik legfontosabb az R454C, amelyet külön cikkben vizsgálunk meg részletesen.

Felhasznált szakmai források

EUR-Lex – (EU) 2024/573 F-gáz rendelet (HU)
https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj
European Commission – Fluorinated greenhouse gases
https://climate.ec.europa.eu/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases_en
IEC 60335-2-40 – Éghető hűtőközegeket alkalmazó klímaberendezések biztonsági szabványa
Cooling Post – The rise of R290
https://www.coolingpost.com/features/the-rise-of-r290/
IEA – Natural refrigerants
https://www.iea.org/energy-system/buildings/space-heating-and-cooling