Ez a hétköznapi mono, azaz 'egycsonkos' gépek esetén nem lehetséges. Ha az lenne, sem lenne értelme, hiszen a kültéri egységnek adott maximális teljesítménye van, arról nem is beszélve hogy a vezérlést is meg kéne oldani. Amennyiben szándékosan több csonkos 'multi' kültéri egységet vesz, abban az esetben utólag is lehet bővíteni. - Annak a függvényében, hogy mekkorák a szükséges teljesítmények, és kapható-e még kompatibilis beltéri egység, a márkán belül. Tehát nem. Csak abban az esetben van értelme, ha szüksége van egy rendszerre, és valamilyen okból nem lehet befejezni azt, és később kell hozzátenni egy elemet amit már megvásárolt. 

Gyakori kérdés már sok-sok éve. Az elérhető legkisebb hűtőteljesítmény 2,0 - 2,6 kW. Adott minimum beltéri és kültéri egység méretekkel, melyeknek technológiai okai vannak. Az internet mostanság tele van hamis hirdetésekkel, amiben azt ígérik hogy "energiatakarékos" fali fűtőtestet lehet venni pár tízezer forintért, kültéri egység nélkül - ami még hűt is.  Hát ezek se nem energiatakarékosak, se nem tudnak hűteni! Sima cekászos hősugárzók, ventilátorral. Néha arra is rávetemednek a reklámozók, hogy közben valódi klíma beltéri egységeket mutogatnak a reklámban (csak a kültérit felejtik ki belőle). 

Az osztott split klímaberendezések nem biztosítanak friss levegőt. A beltéri és kültéri egységet öszekötő csőpáron nagynyomású hűtőközeg kering, ami hermetikusan (a szó valódi értelmében) el van zárva a külvilágtól. Tehát a beltéri egység szűrőjén csupán a szobai levegőben található szennyeződések tapadnak meg, a kültéri egységen a kinti megforgatott levegő megy át. Csak hőszállítás tőrténik egy zárt rendszer által (üzemmódtól függ, hogy a lakásból ki, vagy beszívattyúzzuk a meleget). Ezért folyamatos használat mellett érdemes rendszeresen szellőztetni a helyiséget, kiváltképp akkor, ha jól szigetelnek a nyílászárók. 

Megtévesztő elnevezés. Gyakorlatilag nem vásárolhatók olyan klímaberendezések, amelyek önmagukat kosztalanítanák. Az automatikus tisztítás a gyakorlatban a beltéri egység részleges kiszárítását jelenti - egyenértékű azzal, mintha a felhasználó manuálisan üzemeltetné hűtés után, egy rövidebb ideig ventillátor vagy fűtés üzemmódban a klímaberendezést. A beltéri egység szárításáról van szó, hogy a nedves közegben ne tudjanak gombák és baktériumok megtelepedni. Elkoszolódott klíma szűrő esetén ez nem sokat ér.

A zaj érzékelése relatív, hiszen más egy forgalmas út mellett, és egy teljesen zajmentes kertvárosi éjszakában. Ettől függetlenül a zajt okozhatja a klímaberendezés gyári minősége és kialakítása, az elhelyezés módja - helye (zártabb helyen, vagy például tetőkonzolon van), de szerelési hiba is (ferde / instabil elhelyezés; rezgéscsillapítás - pl gumibakok hiánya*). *Vagy túlcsillapítás. Sok esetben jobb, ha a természetes rezgést a rögzítő felület (fal, tetőszerkezet, talaj) nyeli el, minthogy a kültéri egység szerkezetének műanyag / fém felülete - illesztései rezonáljanak be. Az elnyelt rezgés zavaró, alacsony frekvenciás morajlásként jelenhet meg a falon / tetőn keresztül. Egy laza csavar is éktelen zajt képes okozni, de egy normálisan funkcionáló, viszont túlterhelt klíma is tünhet hibásnak. Inverteres klímák esetében a zajszint nem állandó (függ a külső hőmérséklettől, és az inverter aktuális fordulatszámáról is), de függ attól is hogy hűtés vagy fűtés üzemmódban van a klíma. Fűtés üzemmódban mindíg egy kicsit hangosabb a klíma kültéri egysége.Megoldás lehet egy klíma karbantartás (hibakeresés, kültéri egység tisztítása, rezonanciák megkeresése - megszüntetése), a klíma áthelyezése amennyiben van mód rá, illetve a klíma cseréje egy modernebb, csendesebb készülékre. Sok esetben a régi, egyszerű nem inverteres klímák helyett inverteres készülékek oldják meg ezeket a problémákat.

Ez teljesen természetes, minden klímaberendezés, mindíg késlelteti az indítást - ennek műszaki okai vannak.Jellemzően fűtés üzemmódban hosszabb a késleltetés, itt a beltéri egység ventillátora a kültéri egység elindulásához képest is később indul el.

A hútőközeg töltet megléte független a használat időtartamától, gyakoriságától! Alapvetően az épületklímák kialakítása eltér az autóklímáktól, a szivárgás kockázata itt jóval kisebb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a készülék ne lehetne lyukas, vagy a kötéseknél ne fordulhatna elő hiba. A szivárgások mértéke eltérő lehet, radikális esetben akár egy héten belül is eltűnhet a "gáztöltet" (például szakszerűtlen szerelés, vagy rossz minőségű hőcserélő miatt). Az a hűtőkör, ahonnan a hűtőközeg akár éves távlatban is érzékelhető mértékben szökik, javításra szorul. A hűtőkör gáz-tömörsége, a gáztöltet megfelelő volta csak egy alaposabb klíma karbantartás alkalmával tud kiderülni. 
A képhez az is hozzátartozik, hogy rengetegen így keresik a klímás cégeket: "Szerintem csak egy kis gáz kell bele."  Ne spóroljon, de ne is dőljön be: rendes szivárgáskeresés és hibajavítás nélkül nem szabad, és nem is érdemes klímát "feltölteni"!

Új klíma beüzemelésnél gyakorlatilag már minden alkalommal elhangzik ez a kérdés. A válaszom az szokott lenni, hogy akár 20-30 évig is. Ez nem objektív információ, és nem is ígéret. Minél jobb minősíégű a készülék, annál több esély van rá hogy nem hibásodik meg, szorul cserére valamelyik részegysége. "Teljesen elromlani" nem szokásuk, menthető az összes - a többi csak mérlegelés kérdése lehet. Az sem mellékes, hogy hány évig biztosított az alkatrész ellátás. Ezért sem érdemes noname, vagy bizonyos OEM gyártású klímákat vásárolni, ha valaki hosszú távon gondolkodik. 10, sőt 20 éves klímákhoz is járunk karbantartani rendszeresen. 

• A Gree és Syen klímák távirányítójának kijelzőjén a MODE gombbal választható öt üzemmód, a baloldali függőleges menüsor legalján, a nap szimbólum jelenti a fűtés üzemmódot. Más klímáknál is a napocska szimbolizája, vagy szövegesen az elnevezése angolul: HEAT. 
• A távirányítón beállított hőmérséklet nem a befújt levegő hőmérsékletét jelenti. Ez a célhőmérséklet. Ne állítsa 30 fokra, ha nem szeretné hogy a klíma 30 fokot akarjon elérni helyiségben. A klíma 23 fokos célhőfokkal is tud 40-50 fokos meleget fújni. Az irreális célhőmérséklet nagyobb zajszinttel, és nagyobb fogyasztással jár. Üzemeltesse reális célhőfokkal, inkább hosszabb ideig (akár 0-24 - mint bármelyik fűtésrendszernél).
• Fűtés üzemben először a kültéri egység indul el, a beltéri csak akkor kezd el fújni, ha elég meleg a belső hőcserélő. Minél hidegebb van kint, annál később. A légterelő állást, és a fújási sebességet csak ezután lehet változtatni. Tehát akár 4-5 percet is kell várni, mire rendesen elindul a rendszer. Tudjuk, hogy nagyon sokan nem tudják ezt, és hamar feladják. 
  
• Való igaz, hogy a hőmérsékletérzékelők sajátosságai miatt némely esetben érdemes a kívántnál pár fokkal feljebb állítani. Ha a cél a gyors felfűtés, akkor a turbo üzemmód mellett ez is megoldás, de mi nem így használnánk. 
• Tapasztalatok alapján az alacsony ventilátorfokozat / csendes mód átverheti a klíma érzékelőjét a visszakavarodó meleg miatt. Ilyenkor érdemes lehet az I-Feel aktiválásával próbálkozni, ami a távirányítóból ad referencia hőmérsékletet a beltérinek. (Vigyázat, az infra távirányítónak "látnia" kell a klímát, és olyan helyen kell legyen ahol például nem fúj rá vagy egyéb hideg/meleg forrás nem zavarja.) Ennek ellenére hibára is kiállhat a gép túlmelegedés miatt, ha huzamosabb ideig le van fojtva alacsony ventilátos sebességen, kiváltképp ha kint nincs kifejezetten hideg. 
• Ha fix-alacsonyra állítja a beltéri egység ventilátorának sebességét (FAN), akkor a készülék melegebb levegőt fog fújni akkor is ha a hőmérséklet nincs feljebb állítva. Viszont ennek lehetnek hátrányai, mint fentebb írtam. 
• A kültéri egység is minél zártabb helyen van, minél jobban be van takarva, fűtésben annál kevésbé képes elvonni a kinti levegőből a hőenergiát. Egy klíma kültéri a legjobban talán a tetőn érzi magát, utána oldalfalon, és csak utána egy erkélyen belül, és legutolsó sorban bedobozolva vagy beszorítva mindenféle előírások miatt. 
• Fűtésben a kültéri egység termel kondenzvizet. A mennyisége egyszerre függ a külső páratartalomtól, hőmérséklettől, illetve a gép által leadott teljesítménytől! Hűvös esős, vagy havas időben napi több liter is lehet. Szárazabb időben előfordulhat, hogy napokig egy csepp sem keletkezik. Ezt a fűtés klímával című cikkben boncolgattam. 
• A beltéri egység fűtés üzemben alapvetően száraz (nincs poshadásra lehetőség), de a port ugyanúgy gyűjti magába. Ha több hétig folyamatosan üzemeltette, ellenőrizze hogy megtelt-e a szűrő. A szűrő a beltéri egységet is védi. A teli szűrő miatt túlmelegedhet a rendszer és kiállhat hibára a gép. A házilagos szűrőtisztítás nem helyettesíti az alaposabb (részleges szétszereléssel járó) karbantartást, de alapfeltétel a rendeltetésszerű üzemeltetéshez.
• Fűtésben mivel a kültéri egység folyamatosan nedvességet kap, valamilyen szinten tisztul. Viszont, ha van összefüggő koszréteg rajta, akkor sokkal hamarabb lejegesedik. Igaz ez az elvezetésre is, a leszűkült keresztmetszetekbe sokkal hamarabb belefagy a víz. 
• A klíma kültérik fűtős kondenzvízcsövének habszivacsos leszigetelését értelmetlen dolognak tartjuk (lehet, hogy nincs igazunk). Sokkal több értelme van fűtőszálat beépíteni valamiféle oksabb termosztátos akár több komponensű megoldással, de csak ha feltétlenül szükséges. 
   

Jó minőségű gyártmány, stabil műszaki háttérrel. Kínai gyártmány, mint a többi neves márka túlnyomó többsége az elmúlt egy-két évtizedben. Nagyon fontos hozzá tenni, hogy ez egy létező gyártó (sok egyéb márkát csupán csak gyártatnak, "matricáznak"). Világpiacvezető, és egyben országos piacvezető márka. Fontos, hogy közvetlenül Magyarországon forgalomba hozott Gree klímaberendezést vásároljon!

A lakásklímák kialakítása eltér az autóklímáktól, utóbbinál valóban eléggé jótékony hatással van a berendezés állapotára. Viszont a lakásklímát is érdemes néha bekapcsolni, - tesztelési céllal, vagy ha olcsó fűtési lehetőségre van szükség, a helyi adottságoktól függően.